Felszabadítás?

Kárpátaljai tragédia.
Végül is a nagyhatalmak megegyeztek a második világháború végóráiban. Felosztották Európát, térségünk a Szovjetunió fennhatósága alá került.

Churchill semmi kivetnivalót nem látott abban, hogy a szovjetek több százezer embert összefogdosnak, és bányáikban dolgoztatnak. Kárpátalján 1944 végén csupán háromnapos romeltakarításról volt szó, melyre a szovjet parancsnokság 2. számú határozata szerint jelentkezni tartoztak a „német és magyar nemzetiségű hadköteles egyének is 18 évtől 50 éves korig”.
A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0036. számú, szigorúan titkos határozata alapján a parancs kifejezetten a magyar és a német férfiakra vonatkozott: ha valaki magát szlováknak, ruszinnak vagy ukránnak vallotta, és el tudta mondani a miatyánkot e nyelvek valamelyikén, akkor hazaengedték. A kollektív bűnösség elve alapján összeszedett embereket otthonukból a Szolyva melletti koncentrációs táborba meneteltették, aztán az életben maradottakat továbbszállították a Szovjetunió más táboraiba.
Munkácson 1944. október 19-én Turjanica Iván vezetésével megtartották a Kárpátontúli Ukrajna Kommunista Párt alakuló ülését, melyen kimondták, céljuk Kárpátalja Szovjet-Ukrajnához csatolása. Turjanica biztos lehetett a dolgában, mert ezt megelőzően alig egy hét leforgása alatt megszervezte a magyar és német férfiak begyűjtését.
A GULAG/GUPVI Emlékbizottság támogatásával Hajduk Márta Kárpátaljai tragédia címmel készített dokumentumfilmet az anyanemzet után az otthonuktól, családjuktól is elszakított magyarok golgotájáról. Az 52 perces mozi III. helyezést ért el 2017 őszén a XIII. Göcsej televíziós fesztiválon. Díjazták a hatalmat szimbolizáló eszközök és – K. Debreceni Mihály újságíró alakításában – a hatalmat megszemélyesítő Lucifer bevonását is a történetbe. Az ember tragédiájából vett idézetek szintén új értelmet kapnak a Kárpátaljai tragédiában.
A forgatókönyvíró, rendező Hajduk Márta szándéka, hogy minden fiatal megismerhesse a filmben felrajzolt kórképet: a nagyhatalmi önkény és arrogancia megrendítő bizonyítékait. Hiszen a hatalmi stratégiák ma is meghatározzák a kárpátaljai magyarság mindennapjait.
Ők azt mondják, felszabadítás, mi azt mondjuk, megszállás, a kárpátaljai magyarok hozzáteszik: népirtás. Dupka György ungvári történész hét csapásként emlegeti a helyi németek és magyarok megsemmisítését célzó múltbéli eseményeket. A dokumentumokat hitelesíti az ismeretlen, sok szenvedést megélt szerző Lágerballadája Marcsák Gergely ungvári dalszerző előadásában, a források egybevágnak a filmben megszólaló, 93 éves, tiszabökényi Fóris Kálmán emlékeivel:
„A nyolcvan embert szállító vagonba kétnaponta adtak be egy vödör korpamoslékot. Ahogy haltak, úgy jutott több.” Egy másik túlélő azzal zárja az emlékezést: „Míg élek, nem hagy nyugodni a kérdés, miért.”
Mi történt 1941 és 1946 között Kárpátalján? A magyar lakosság 233 875 főről 134 558 főre csökkent.
A nagyapát fiatalon elvitték málenkij robotra, csak a hitén és a leleményességén múlt, hogy évek múlva hazatérhetett. Sokáig bizalmatlanság vette körül, és a megbélyegzett ember fiát nem vették fel az egyetemre. Az unoka már abba született bele, hogy tiltott dolog szólni, szóvá tenni az igazukat. A most a húszéves dédunokát besorozzák egy olyan háborúba, amely megint csak nem róluk szól. Megint a nagyhatalmi politika diktál. Átlagos kárpátaljai magyar sors?
A dokumentumfilmben megszólaló Koltai Mária pszichiáter több tudományos munkája is kapcsolódik a családokat ért transzgenerációs hatásokhoz. Az utódok életében ráadásul sokszor nem is direkt módon, csak álarcban jelenik meg a tünet: alvászavar vagy kapcsolati gondok árulkodnak arról, hogy a család mély hallgatással övezett titkokat tartott évtizedekig magában, mert nem volt szabad beszélni arról, mi történt az elődökkel.
Hogyan tudnak a málenkij robotra elhurcoltak utódai megszabadulni a „kollektív bűnösök” címkétől és attól a ténytől, hogy elődeiket etnikai alapon halálba küldték? Koltai Mária arra biztatja a leszármazottakat, ne hagyják, hogy a félelem irányítsa gondolataikat, mert a fiatal nemzedékek testi-lelki egészsége múlik azon, hogy szembe merünk-e nézni őseink múltjával.
(Kárpátaljai tragédia, dokumentumfilm, 52 perc. Rendezte: Hajduk Márta)
Tóth Ida - www.magyaridok.hu

Megjegyzések